|
Az 1970-es és 1980-as években a közterületekre,
kávézókba, közintézményekbe telepített telefonok 2, 5 és 10
forintos érmékkel működtek, később 1982 után mikor bevezették
a 20 forintos címletet később már azzal is lehetett telefonálni.
A készülékek teszteléséhez úgynevezett telefon vizsgáló érme
lapkákat használtak, festették és sorszámozták is őket. A szerelők
ezzel vizsgálták a készülékeket és a sorszám a szerelő sorszáma
volt egyben. A teszt lapkákat a pénzverde közvetlenül a postának
adta át sorszám nélkül, majd a sorszámokat ott ütötték bele.
Létezik még 5 és a 20 Ft-os lapkájából is, de ezekről jelenleg
nincsen használható fotó.
|
| 10 FORINT |
| Nyers lapka adatai: |
| Címlet: |
10 forint |
| Időszak: |
1971-1982 |
| Átmérő: |
27,4 mm |
| Vastagság: |
1,9 mm |
| Tömege: |
8,74 gramm |
| Anyaga: |
Nikkel |
| Pereme: |
elegáns falevél motívum |
| Peremezve: |
igen (falevél motívummal) |
| Színek: |
sötétzöld, piros, festés nélküli |
| Ismert számok: |
093, 120, 121, 123, 133, 186 |
| Vegyen egy ilyet: |
 |
| A vert érme adatai: |
| Átmérő: |
28,0 mm |
| Vastagság: |
1,9 mm |
| Tömege: |
8,83 gramm |
| Anyaga: |
Nikkel |
| Pereme: |
elegáns falevél motívum |
| Megjegyzés: A peremezett veretlen
lapkák gyárilag kisebbek a kész érménél, általában 0,5-1,0mm-el.
A súlykülönbség tűréshatára 0,2g. Vannak olyan esetek,
amikor picit több vagy kevesebb a súlykülönbség, ez
azért van, mert a nyers lapka nem felelt meg a gyári
követelmények, de az attól még az egy adott címlet lapkája,
amennyiben szakértő ezt a tényt már megállapította.
Az érmék anyagát elektormos vezetőképesség méréréssel
határozhatjuk meg pontosan! Ennél a típusnál a széldíszt
még az érmekészítés előtt felvitték. További információk
a Zombori Lajos - Tóth József: Magyar közlekedési bárcák
című katalógusában >>> |
|
|
 |
Pontszám: 6
|
|
